A kémia úttörői
A nagy felfedezések története
A radioaktivitás úttörői
A modern kémia történetének egyik legkiemelkedőbb alakja Marie Curie, aki egyedülálló módon két különböző tudományterületen is Nobel-díjat kapott. 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott a radioaktivitás kutatásáért, majd 1911-ben egyedül nyerte el a kémiai Nobel-díjat a rádium és polónium felfedezéséért. A Sorbonne első női professzoraként iskolát teremtett, és lánya, Irène Joliot-Curie továbbvitte örökségét. Irène férjével, Frédéric Joliot-val közösen 1935-ben kémiai Nobel-díjat kapott a mesterséges radioaktivitás felfedezéséért.
Az atom szerkezetének feltárása
Az atomszerkezet megértésében Ernest Rutherford munkássága hozott áttörést. Híres aranyfólia-kísérlete vezetett az atommag felfedezéséhez és az atomszerkezet planetáris modelljének kidolgozásához. Több tanítványa is Nobel-díjat kapott később. Az atomkutatás következő jelentős állomása Otto Hahn nevéhez fűződik, aki 1938-ban fedezte fel a maghasadást, amiért 1944-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A felfedezés értelmezésében kulcsszerepet játszott Lise Meitner, bár a Nobel-díjat sajnálatos módon egyedül Hahn kapta meg.
A modern kémia alapjai
A modern kémia alapjait Antoine Lavoisier fektette le. Ő cáfolta meg a flogisztonelméletet, tisztázta az égés folyamatát, és új nevezéktant vezetett be a kémiában. Az elemek rendszerezésében Dmitrij Mengyelejev hozott forradalmi változást, amikor 1869-ben publikálta a periódusos rendszert. Az elemek atomtömeg és tulajdonságok szerinti rendszerezése olyan pontos volt, hogy több, még fel nem fedezett elem létezését is sikeresen megjósolta.
Magyar Nobel-díjasok
A magyar tudósok is jelentősen hozzájárultak a kémia fejlődéséhez. Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapott orvosi-élettani Nobel-díjat a C-vitamin izolálásáért és a biológiai oxidáció folyamatainak kutatásáért. A szegedi paprikából izolált C-vitamin mellett a citromsav-ciklus egyes lépéseit is feltárta. Hevesy György 1943-ban nyerte el a kémiai Nobel-díjat a radioaktív izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért. A hafnium elem felfedezése is az ő nevéhez fűződik.
Az atomelmélettől a kémiai kötésekig
Az atomelmélet fejlődésében John Dalton munkássága meghatározó jelentőségű volt. A modern atomelmélet megalkotása mellett a színvakság első tudományos leírását is neki köszönhetjük - ez utóbbit róla nevezték el daltonizmusnak. A kémiai kötések természetének megértésében Linus Pauling ért el kiemelkedő eredményeket. Ő az egyetlen tudós, aki egyedül kapott két különböző területen Nobel-díjat: 1954-ben kémiait a kötések kutatásáért, majd 1962-ben béke Nobel-díjat.
A kémia a gyakorlatban
A kémia gyakorlati alkalmazásában Alfred Nobel munkássága kiemelkedő jelentőségű. Az 1867-ben szabadalmaztatott dinamit a nitroglicerin biztonságos alkalmazását tette lehetővé. Több mint 350 szabadalom birtokosaként szerzett vagyonából alapította a később róla elnevezett díjakat. Louis Pasteur a mikrobiológia megalapítójaként vált ismertté. A fermentáció folyamatának tisztázása, a pasztörizálás kifejlesztése és a veszettség elleni védőoltás kidolgozása mellett a baktériumok szerepét is tisztázta a betegségek kialakulásában.
A felfedezések öröksége
Ezek a történelmi jelentőségű felfedezések ma is meghatározzák mindennapi életünket. A radioaktív nyomjelzés a modern orvosi diagnosztika alapja, a pasztörizálás az élelmiszeripar nélkülözhetetlen eljárása, a védőoltások pedig számtalan betegség megelőzését teszik lehetővé. A fizika és kémia határterületén született felfedezések az atomenergia békés felhasználásától a molekuláris biológiáig számos területen hoztak áttörést, és ma is újabb felfedezések alapjául szolgálnak.